Ha azt mondom 1192, lehet dátum, vagy sorszám.
Nekem mégis a kedvenc számom, (1192) ugyanis ennyi kis sziget - csodából áll: A Maldív Köztársaság!
Mennyi érték! Mennyi Tradíció! Mennyi Varázs egy országon belül!
Ha azt mondja bárki: "Maldív Szigetek", csillogó fehér homok, szélben lengedező pálmafák ringása, halkan susogó - lágyan ringató égszínkék tenger, jut azonnal az eszébe.
Nekem más is, az ott élő emberek szeretete, örök optimizmusa, mosolya.
A tenni akarás és a természet szeretetének csodálatos összhangja.
Küldetésemnek tekintem, a barátaim sokaságával egyetemben, hogy minél többen értsék, szeressék, és támogassák Magyar és a Maldív emberek közötti barátság elmélyítését.
Kedves Oldallátogató!
Nagy örömömre szolgál önt itt köszönteni! Böngésszen a honlapunkon, ismerkedjen a Maldív Köztársaság történetével, élővilágával!
Kísérje figyelemmel a szervezetünk tevékenységét, és ha van kedve, csatlakozzon hozzánk.
Barátsággal
Radu Morar
Elnök
Minden évben maximum 10 fő részesülhet ebben az elismerésben. Az elnök előterjesztése alapján, az elnökség egyhangú támogatása esetén adható annak a magánszemélynek illetve szervezetnek aki / amely kimagasló teljesítményt nyújtva elősegíti a két ország tudományos, kulturális, gazdasági és politikai együttműködését!
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.
A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek nem emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.
A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ. Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják. A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a planktonnal táplálkozó cetcápa igen gyakori a szigetek környékén.
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1802-ben brit védnökség lett. 1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát. A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre. 1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket. 1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett. A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt. 1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja srí lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagasabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.
Forrás: Wikipedia.org
Kérdése van? Az űrlap segítségével ossza meg velünk kérdését.
+36 1 881 6520
H-1012 Budapest, Márvány utca 17.